A keresztcsonti mialgiás gyulladás felismerése után van néhány igen fontos tudni- és tennivaló.

• Nagyon érzékeny az időjárás változásra. Nem érheti huzat, hideg!
• A derekat nem lehet aránytalanul terhelni. Emelésnél, mint a súlyemelők, guggolásból kell felegyenesedni. Kerülni kell a hosszan tartó statikus testhelyzeteket. (állás, ülés, fekvés, vasalás, porszívózás stb.)
• Kiegyensúlyozott, kis lépésekkel kell járni az asszimetrikus láb és derék terhelés elkerülésének érdekében.
• Nagyon erős gyulladás esetén, amikor minden mozdulat fáj, az állandó fekvés csak meghosszabbítja a gyógyulás folyamatát. Ne felejtsük el, hogy maga a betegség a gyulladást okozó salakanyagok hártyás letapadásával jár. Ebből alakul ki mialgiás csomó.
• Amennyiben háton fekszünk, alvásnál, pihenésnél a derekunk alatt mindig legyen egy vékony, kemény párna. Térdeink felhúzva, vagy alápolcolva. Oldalfekvés esetén a két térd között olyan vastagságú párna, hogy a derék magassággal egy szintben legyen. Hason fekvés nem javasolt.

A kezelés folyamata: lágy csontkovácsolás, masszázs és otthoni torna. Kiegészítve gyulladáscsökkentő hatóanyag bevitelével, akár bemasszírozás, akár pakolás formájában. (árnika, kankalin, derék vagy keresztcsonti krém. Borogatáshoz fele víz, fele almaecet.)

Nagyon oda kell figyelni, mert a fájdalom sokkal hamarabb szűnik meg, mint a gyulladás felszívódna! A tényleges gyógyuláshoz 10-12 hétre van szükség, addig a gyulladásgátlást és a tornát folytatni kell. Ennek az elmulasztása a krónikus állapot kialakulásához vezet!

A tornákról videó készült (ezt később tesszük fel a blogra), azt megtanulva végezzétek! Különböző tűrő képességgel rendelkezünk, ezért az általam javasolt tornákat a fájdalom határig vagy afelett kicsivel kell végezni. Megerőltetni szigorúan tilos!

A tavasz csodálatos! Minden megújul, az energiák és a természet tobzódik. Mindenhol változás, körülöttünk, bennünk. De sajnos a gyulladásos állapotok kialakulásának is ez az egyik fő időszaka, az ősszel együtt. Mindkettő erősen befolyásolja működésünket. Agyban és testben nem szoktunk még hozzá, hogy egy napon belül akár húsz foknyi hőkülönbség legyen. Szervezetünk nehezen reagál az ilyen hirtelen, erős változásra. Ez a klíma effektus nyáron. Kint harminchat fok, az autóban, lakásban húsz. Az agyunk jól becsap minket, mert imádjuk ezt. De amikor fázni kezdünk, már régen rossz.

De most még tavasz van. Reggel hűvös, napközben majd megsülünk (másképpen érzékeljük még a hőmérsékletet.), estefelé, amikor a nap hirtelen lebukik, jön a cidri. Felöltözünk, levetkőzünk, felöltözünk, hőérzetünk szerint. Ne a vegetatív idegrendszeri működésünk irányítson minket, hanem a tudatos agyunk! Rétegesen öltözzünk, és lassan szoktassuk hozzá a szervezetünket a változáshoz! Ne várjuk meg, míg kimelegszünk, és azt sem, hogy elkezdjünk fázni.

A bőrünk nem csak a legnagyobb méregtelenítő szervrendszerünk, hanem egyben a hőmérséklet kiegyenlítődésért is felel. Ha fázunk összehúzódnak a pórusaink (libabőr), a bőrközeli hajszálereink beszűkülnek, hogy a létfontosságú szervekhez, a törzsbe koncentrálják a keringést. Amikor melegünk lesz, a pórusaink kitágulnak, elkezdünk párologtatni, verejtékezünk. A bőrfelszín ennek hatására lehűl, az erek kitágulnak, ezzel is segítve a hőleadást..

Tavasszal a hirtelen hőmérséklet változás hatására felszabadult keringő méreganyag salakanyag lerakódáshoz, elsavasodáshoz vezet az erekben, bőrkötőszövetben, izmokban. A megrövidült sima izmok a vér és a nyirokérfalban szűkületeket (érfali görcs, nyirokér gyulladás), az egyéb harántcsíkolt  izmokban (leggyakrabban a mély és hosszú hátizomban) ún. mialgiás csomókat (idegközpontú izomcsomó a hártyában szövet közötti folyadékkal, ami hol telítődik, hol apad) hozhatnak létre. 

Ezzel el is érkeztünk az egyik leggyakoribb megbetegedéshez, a keresztcsonti kétoldali mialgiás gyulladáshoz. Sajnos későn észleljük és kezeljük.  „Majd elmúlik!”- gondoljuk. De magától nem tud! Csak enyhül, majd krónikussá válik, és tavasszal, ősszel visszatér.

A csomó telítődésekor nyomja az ideggyököt, és hol villanásszerű, nagyon erős nyilalló, szúró fájdalommal jelentkezik, hol testtájéki zsibbadással, jellemzően a lábban. A fájdalom nagyon hasonlít a porckorongsérv által okozottra, hisz ebben az esetben is a vázizmok megrövidülése az ok. Hogy melyik betegségről van szó, manuális vizsgálattal is meg lehet állapítani. Mindkettő antalgiás, ellentartott, beszűkült mozgás tartományú, fájdalomkerülő tartással jár együtt.

A keresztcsonti mialgás gyulladást saját magunkon is be tudjuk azonosítani. Amennyiben keresztcsont két oldalnál, a fenekünk felett a gerinctől kb. öt-öt centire érzékelünk egy-egy fájdalmas érzetű csomót, akkor ez bizony az. Általában az egyik oldali mindig telítettebb, tehát jobban, vagy csak ott fáj. Kezelésnél viszont mindkét oldali gyulladással foglalkozni kell.

 De erről majd a következő fejezetben lesz szó.

Napjainkban sok panaszt vált ki az ülőmunka, a hosszú vezetés, a stressz, ill. minden olyan tevékenység, ami a gerincoszlop, valamint az izületek helytelen tartásával jár. Leggyakrabban hát- és nyakfájást, merev ízületeket, fájdalmas izomcsomókat, emiatt antalgiás (fájdalom elkerülő) testtartást eredményez. De az elmozdult csigolyák vagy becsípődött idegek okozhatnak szédülést, fejfájást, alvási és koncentrációs problémákat, érzékszervi zavarokat, zsibbadást, rossz emésztést is. A gyógyszeres kezelés helyett érdemes ilyenkor a manuálterapiát választani. 

A kezelést mindenkor egy alapos állapotfelmérés előzi meg. Különös figyelmet fordítok a pszichoszomatikus alapon kialakuló testi elváltozásokra is. Az általam alkalmazott lágy csontkovácsolás – a “kiroppantós” technikától eltérően-, nem erőből teszi a helyére a csontokat, hanem a páciens közreműködésével, speciális fogások, nyújtások, trigger-pont leszorítások alkalmazásával állítja helyre a gerinc és a végtagok ízületeinek eredeti statikáját. Feloldja, ellazítja a görcsös, bemerevedett testrészeket, oldja az ízületi mozgáskorlátozottságot. A kezelés mindenkor otthon végzendő gyógytorna gyakorlatok megtanításával ill. életmód tanácsadással zárul.